Szent Patrik, Írország védoszentje Krisztus után 385 körül született Walesben Maewyn néven. Kevésen múlt, hogy nem tölthette be Írország püspöke rangját, mert hiányzott az eloírt iskolázottsága.
Visszaemlékezéseiben 16 éves koráig pogánynak tartotta magát. Abban az idoben történt, hogy szülofaluját portyázó rablók támadták meg, ot elrabolták és rabszolgának adták el. Fogsága ideje alatt került közel Istenhez.
6 évet töltött el rabszolgaként. Ezután a gauli kolostorba ment tanulni, ahol az Auxerre-i püspök, Szent Germain tanítványa volt 12 éven keresztül. Tanulmányai alatt ébredt rá, hogy az o küldetése a pogányok kereszténységre való megtérítése.
Az volt a vágya, hogy visszatérjen Írországba, hogy a pogány oslakosságot keresztény hitre térítse. Felettesei azonban Szent Palladiust jelölték ki erre a feladatra. 2 évvel késobb azonban Szent Palladiust Skóciába helyezték át. Patrik, aki közben ezt a keresztény nevet vette föl, lehetoséget kapott, mint Írország második püspöke.
Patrik igen sikeresen végezte hittéríto feladatát. Ez a tény felboszítette a Kelta Druidákat, Patrikot többször is elfogták, de valahogy mindig sikerült megszöknie. Keresztül kasul utazgatott Írországon kolostorokat, templomokat, iskolákat alapítva melyek segíthették küldetését, Írország keresztény hitre térítését.
Misszióját 30 éven keresztül végezte mielott visszavonult County Down-ba. Idoszámításunk szerint 461. március 17.-én halt meg, azóta szentelik e napot az emlékére, mint Szent Patrik nap.
Több ír szokás is övezi ezt a napot, valójában legtöbbjük nem megalapozott.
Egy részük azon a hiedelmen alapszik, hogy Patrik halottakat támasztott fel. Egy hiedelem szerint egy hegy tetején tartott szentbeszéde után az összes kígyó elhagyta az Ír szigetet. Természetesen Írországban nincsenek oshonos kígyók és ezt néhányan a pogányok keresztény hitre való áttérésének tulajdonítják. Bár eredetileg a Szent Patrik nap pusztán katolikus vallási ünnep volt, jelentosége jóval túlnott ezen.
A Szent Patrik nap egyik jellegzetes szimbóluma a 3 levelu lóhere. Ennek eredete abból a történetbol származik, ahogyan Patrik a Szentháromságot elmagyarázta egy lóhere segítségével. Szentbeszédeiben a 3 levél jelképezte az Atya, a Fiú, és a Szentlélek szentháromságát, melyek mégis egy létben egyesülnek, mely a növény szára. Követoi átvették a lóhere viselésének szokását ezen az ünnepen.
A Szent Patrik nap megünneplésének szokását az ír bevándorlók vitték magukkal Amerikába, ahol 1737 óta (Boston) ünneplik. Mai nemzetközivé váló világunkban egyre több helyen tartanak ünnepléseket ott ahol az ír kultúra valamilyen formában jelen van. (Ír kolónia, Ír pubok, éttermek.
